A tegnapi és a mai napon sajtóértesülések láttak napvilágot, amelyek alapján elkészült és rövidesen a kormány elé kerül egy, az egészségügy átalakításáról szóló minisztériumi törvényjavaslat. Ha az előterjesztés részleteiről a sajtóban leírtak helytállóak, úgy fontosnak tartjuk már most leszögezni: ezen javaslatot a MOK ez idáig nem kapta meg - olvasható a Magyar Orvosi Kamara Országos Elnökségének állásfoglalásában.
A Magyar Orvosi Kamara azt reméli, hogy jelentős átalakítás kezdődik a magyar egészségügyben, mert látványosan romlik az ellátás hozzáférhetősége. Svéd Tamás, a MOK titkára a Szabad Európának arról is beszélt, hogy a kórházak költségvetése tovább borul a rezsiárak emelkedése miatt, ezért újabb tőkeinjekciókra lesz szükségük, emiatt csúszik a szakdolgozói béremelés.
Idén már 280 esetben kénytelen volt működését kórházi osztály vagy szakellátás leállítani, Kunetz Zsombor egészségügyi közgazdász sokszor személyzethiány miatt, és ezek előfordulása egyre gyakoribb.
A magyar egészségügy érdemi szerkezeti átalakításra, szakmai és szabályozási fejlesztésre szorul - fogalmazott Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara elnöke a Private Health Forum rendezvényen tartott előadásában. A kamara első embere a köz és magán egészségügyi rendszer optimális viszonyának kialakításáról, annak feltételeiről beszélt részletesen. Ennek keretében többek között leszögezte: tisztességes közellátás nélkül nem lehet a köz- és a magán viszonyát rendezni.
2023. januárjában megkapják az orvosok az Eszjtv.-ben rögzített béremelés harmadik lépcsőjét – írja Magyar Orvosi Kamara honlapján.
A kata-szabályok átmenet nélküli átalakítása az egészségügyben tovább nehezíti az ügyeletek kiállítását, akadályozhatja a betegek folyamatos ellátását a rendelőkben és osztályokon - figyelmeztet keddi közleményében a Magyar Orvosi Kamara.
Megerősítette tisztségében Kincses Gyulát a Magyar Orvosi Kamara - áll a testület közleményében.
A Magyar Orvosi Kamara elnöksége levelet küldött Pintér Sándor belügyminiszternek múlt héten, miután az új kormányban a tárcavezetőhöz tartozik az egészségügy. Ebben vázlatos felsorolást ad a MOK arra vonatkozóan, hogy milyen beavatkozásra van szükség az ágazat érdekében. Meglátásuk szerint a programalkotás kormányzati feladat, a kamara viszont segítséget nyújt ebben. A javaslataik között szerepel például az állami és magánellátás összehangolása. Meg kell vizsgálni, hogy a közforrások milyen módon és feltételekkel kerülhetnek a magánszolgáltatókhoz.
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter kizárta, hogy önálló egészségügyi minisztériumot hozzon létre az új kormány.
Egy „új, komplex nemzeti programra” van szükség az egészségügyben a kedvezőtlen folyamatok megfordítása, „a lakosság egészségi állapota, munkakészsége, illetve az ellátás minősége, hozzáférése” javítása érdekében, amelynek kidolgozásában kész segíteni a Magyar Orvosi Kamara és szükségesnek látja egy önálló egészségügyi minisztérium visszavezetését is – derül ki abból a nyílt levélből, amelyet a MOK elnöke, Kincses Gyula írt Orbán Viktor kormányfőnek az új kormányzati ciklus elindulása alkalmából. Kincses a levél kapcsán az Indexnek azt is mondta: „Látok esélyt a komplex megújulásra, ezt viszont mindenképpen a ciklus elején kell meglépnie az újonnan alakuló kormánynak”.
Az utolsó átfogó egészségügyi terv 11 éve készült, így az a kormányzati szlogen, hogy „folytatjuk”, nem elegendő, szükség van egy új mestertervre, amely „egyidejűleg foglalkozna a forrásteremtéssel, a humán erőforrással, a kompetenciák átrendezésével, és mindezt a magánegészségügyre is kiterjedően” – hangsúlyozta Kincses Gyula a Népszavának adott interjúban.
A Magyar Orvosi Kamara elnöke pénteken levelet küldött Kásler Miklós emberi erőforrások miniszterének, melyben az orvosokra jelenleg érvényben lévő felmondási tilalom megszüntetését kéri.
Mindenféle hivatalos bejelentés nélkül eltűntek a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) oldaláról az egészségyügyi ellátások várólistái - szúrt a ki a Válasz Online.
A Magyar Orvosi Kamara és a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara közös felhívást intézett a döntéshozókhoz és közvetett úton a betegekhez is. A 12 pontból álló javaslatcsomagjukat egy szerdai eseményen mutatták be, ahol szóba kerültek az állami ellátórendszer problémái, az ellátási hiányosságok, a Covid-járvány hatásai, a kormányzati intézkedések következményei, vagyis értékelték az elmúlt évek egészségügyet érintő folyamatait. A megszólaló szakemberek és érdekképviseleti vezetők arra figyelmeztettek, hogy a többéves orvosi béremelés csak arra volt jó, hogy ne legyen tömeges a pályaelhagyás, a magyar egészségügyi rendszer azonban már régóta egy lejtőn van, melynek vége a szakadék. Egyre kevesebb a szakember, nincs megfelelő utánpótlás, sokakat elszív a magánegészségügyi szektor és ha így megy tovább, akkor bedől a magyar közellátás. Ennek megelőzésére fogtak össze az érdekképviseletek, és fogalmazták meg a legfontosabb tennivalókat. Úgy vélik ugyanis, hogy nincs vesztegetni való ideje a magyar egészségügy átalakításának.
A Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke, Kincses Gyula közösségi oldalán válaszolt az oltásokkal, főképp a negyedik oltással kapcsolatos kérdésekre. Kincses szerint, akinek nincs 3 oltása, az azonnal kérje, illtetve kijelentette, hogy fokozott kockázatot jelent, ha valaki 60 év feletti és Sinopharm alapoltással rendelkezik.
Több olyan döntés is született a napokban, ami alapvetően befolyásolja a közeljövőben a háziorvosok munkáját és leterheltségét. Ezt nem hagyta szó nélkül a Magyar Orvosi Kamara Háziorvosi Csoportja és csütörtökön közleményt adtak ki.
Míg szeptember elején valamivel több, mint 40 ezer ember várt műtétre Magyarországon, december elejére ez a szám felment 50 ezer fölé és Lénárd Rita belgyógyász, a Magyar Orvosi Kamara alelnöke szerint súlyos állapotromláshoz vezethet egy-egy elhalasztott műtét. Ezért az Inforádiónak adott nyilatkozatában két javaslatot is megfogalmazott, hogy hogyan lehetne enyhíteni ezen a helyzeten.
A magyar kormányzat továbbra sem közöl semmilyen adatot arra vonatkozóan, hogy a kórházi kezeltek közül hányan oltottak és hányan oltatlanok. A Magyar Orvosi Kamara osztott meg egy adatsort, amely több intenzív osztály adatait összegzi.
A számok meredeken emelkednek, a járvány tombol - állapítja meg legfrissebb közleményében a Magyar Orvosi Kamara a legutóbbi magyar járványadatok alapján. A kamara arra figyelmeztet, hogy az intenzív osztályok telítődnek, egy ponton túl azok nem bővíthetők tovább racionálisan, mert a megfelelő személyzet egyre fogy. A MOK a legutóbb kiadott miniszteri rendeletet (hogy milyen és mekkora személyzet kell az intenzív osztályokra) szakmailag ízekre szedi és ez alapján előrevetíti: ha ennyire kevés szakápoló és orvos jut a bent fekvő, súlyos állapotú koronavírus-betegekre, akkor a lélegeztetett betegek nemzetközi összehasonlításban is nagy arányú halálozása várható, ahogyan volt ez a harmadik hullám idején sajnos. Mindezek miatt új korlátozó intézkedésekre tettek javaslatot a szakemberek, különben a kórházakban egy bizonyos szint felett már csak háborús körülmények lesznek.
Arra kéri a Magyar Orvosi Kamara elnöksége Magyarország lakosait, hogy viseljenek maszkot és csak védettségi igazolvánnyal vegyenek részt tömegrendezvényeken - olvasható a szervezet legfrissebb közleményében.
Nyugati alkatrészekkel szerelt fegyverek is kikötöttek Moszkva kezében.
Hornung Ágnes szerint azonban már most van eredménye a családtámogatásoknak.
Martin Makary szerint túlkezelés is történik az egészségügyben.
Akár 650 ezres büntetéseket is kiróhatnak.
Több mint 100 ezer embert kap maga alá Rollins.
Trump újabb elnöksége árnyékolja be a német kilátásokat.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
